Fogkrémek - ökofogászat - a zöld fogászat

A fogkrémekről
Akik megengedhették maguknak, már több ezer éve is használtak valamilyen növényi-ásványi keveréket fogaik tisztítására. Ma már temérdek fogkrém közül válogathatunk a boltok polcain, de milyen szempontok alapján válasszunk?

A médiában már lassan a 123 problémát is megoldó fogkrémet reklámozzák, ami akár 4,35-ször dúsabbnak ható fogsort eredményez. Persze a fogkrémpiac hatalmas, több mint 12 milliárd dollár értékben adnak el fogkrémet világszerte. Magyarország az európai átlag alatti fogkrémfogyasztó. Legtöbben találomra, a doboz megjelenése, vagy a szimpatikusabb név alapján vásárolnak, esetleg megmarad valami név a reklámok sulykolásából. Az összetevőket ugyanis olyan kis betűkkel írják rá a fogkrémekre, hogy ne lehessen elolvasni, de úgysem értenénk meg, mert olyan jelöléseket, neveket használnak, amit csak a bennfentesek ismernek. Talán nem véletlenül, mert ha tudnánk, hogy mi van a fogkrémben, talán meg sem vennénk. Amerikában már többeknek feltűnt, hogy a fogkrémekre rá van írva, hogy lenyelése esetén, azonnal forduljon orvoshoz.
Egy kis kutatás révén sok érdekes dolgot sikerült összegyűjtenem a fogkrémekről. Ezekből szeretnék egy keveset megosztani, arra az esetre, ha nagyítóval mégis sikerülne elolvasni az összetevőket. Talán segít a választásban.

A fogkrémek fő összetevői
Fluorid
A fogkrémek döntő többségében megtalálható összetevő. Nátrium-fluorid, ón-fluorid (stannous komplex, fluoristan) és nátrium-monofluorofoszfát (fluoristat) formában van jelen. A hivatalos verzió szerint erősíti a fogakat, véd a szuvasodástól, mivel a kalcium-apatitból álló fogzománcot a keményebb fluoro-apatittá alakítja. Természetesen van ilyen jellegű hatása is, de ez nem minden esetben pozitív. A fluor beépülése a fogakba különösen fiatal korban fogfejlődési rendellenességekhez vezet, a fogakon fehér (ritkábban barna) foltok jelennek meg, amit a fogorvosok fluorózisként jól ismernek, és nem sokat tudnak tenni ellene. Bár alapvetően nem a fogkrémekben található fluor vezetett a fogak abnormális kristályszerkezetének kialakulásához, hanem a vízbe, tejbe adagolt, tablettaként kisgyermekkorban szedetett fluor, a fogkrém fluortartalma sem veszélytelen.  Felnőtt felügyelete nélkül nem szabad engedni a gyereket fogat mosni, mert egy tubus fogkrém lenyelése akár halált is okozhat. Hogy kinek állt érdekében a fluorozás bevezetése? Az összeesküvés-elméletek hívei egyértelmű párhuzamot vonnak a fasiszta németországban, vagy az orosz fogolytáborokban történt ivóvíz fluorozással, mivel a fluor, mint afféle kémiai lobotómia, erősen hat a viselkedésre. A fogkrémekben egy-két tized százalékos (vagy másként 1000 ppm, vagyis ezer a millióhoz) koncentrációban található. Egészséges fogazatú embernek nincs szüksége fluorozásra, mivel az ivóvíz, a táplálék általában elegendő fluort tartalmaz. Speciális esetben – nem megfelelő fogzománc, fehérítés utáni remineralizáció – segíthetnek a fluoridtartalmú fogkrémek, de fontos, hogy un. amorf kalcium-foszfáttal (ACP) együtt legyenek a fogkrémben. Amennyiben fognyaki kopás miatt a dentintubulusok a felszínre kerülnek, a kristályképződés révén részt vehetnek ezek beszűkítésében, bezárásában, csökkentve a fogak érzékenységét. Jelentek meg adatok a fluor esetleges antimikrobiális hatásáról is melynek alapja a fluor bakréruimok megtapadását gátló hatása lehet.

Csiszolóanyagok
A fogkrémek jelentős részét, gyakran több mint 50%-át alkotják a polírozó, csiszoló anyagok, melyek oldhatatlan kristályok formájában vannak jelen. Feladatuk a fogak felszínén kialakult bevonatok, un. plakkok eltávolítása, melyek a baktériumok fészkelőhelyei. A dörzsanyagok azonban nemcsak a felszíni lerakodásokat távolítják el, de akár a fogzománcot is lecsiszolhatják, károsíthatják. Ebben a fogmosási technikának és a fogkrémben levő abrazív, csiszoló anyagnak egyaránt szerepe van. A fogkrémek dörzsölési hatékonyságát – és egyben fogzománc károsító hatását – az un. RDA-ben, vagyis a rádioaktív dentin abráziós értékben ( helytelenül, de végül is használható módon a relatív dentin abráziós értékben) adják meg. A mérés úgy zajlik, hogy kihúzott emberi fogakat neutron sugárzásnak tesznek ki, majd egy „fogmosógép” a különböző fogkrémekkel mossa a fogakat. Végül mérik, mennyi radioaktivitás került a mosóvízbe, vagyis mennyi dentint távolított el a fogmosási folyamat.

70 alatt alacsony
70 – 100 közepes
100 – 150 erős
150 felett veszélyes

Az Amerikai Fogászati Társaság 250 RDA-ig értékeli a fogkrémeket, az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Hatóság (FDA) 200 felett már nem tartja elfogadhatónak a fogkrémeket.
Néhány fogkrém RDA értéke tájékoztatásul:

  7   szódabikarbóna
 30   Elmex Sensitive Plus
 70   Colgate Total
 70   Colgate 2-in-1 Fresh Mint
 79   Sensodyne
 91   Aquafresh Sensitive
110  Colgate Herbal
113  Aquafresh Whitening
124   Colgate Whitening
165   Colgate Tartar Control
200   Colgate 2-in-1 Tartar Control/Whitening

A fogkrémek csiszoló, illetve zománckárosító hatásában jelentős szerepet játszik a csiszolóanyag keménysége.  A fogzománc keménysége kb. 5, a dentiné 2,5.
Dentin                                2.0-2.5
Szódabikarbóna                   2.5
Dikalcium foszfát (vizes)       2.5
Kalcium karbonát                3.0
Vízmentes dikalcium foszfát  3.5
Szilícium dioxid (vizes)         2.5-5.0
Kalcium pirofoszfát              5.0
Aluminium oxid                   9.25

A fogaknál keményebb anyagok koptatják, csiszolják a felületet, ezzel a fogak károsodását okozzák. A túlzásba vitt fogmosás kemény csiszolóanyagokat tartalmazó fogkrémekkel jellegzetes fognyaki kopásokat, elvékonyodott, matt zománcot eredményez. Különösen a fehérítő fogkrémek zománckárosító hatása jelentős, bár nem mondható ki, hogy a fehérítő fogkrémek mindegyike magas RDA értékkel rendelkezik.

El kell oszlatni egy félreértést is, melyet még a fogorvosok is rosszul tudnak. Talán nem véletlen, hogy a szódabikarbónáról elterjedt a zománcot károsító hatása. Pedig a szódabikarbóna a legpuhább abrazív, csiszoló anyag, mely a fogzománcnál jóval puhább, kb. a dentinnel azonos keménységű. Kémiailag is hatékonyan távolítja el a zománcra tapadt szennyeződéseket, és a fogkrémgyártók nagy bánatára még nagyon olcsó is. A fogat károsító, csiszoló hatása az átlagos fogkrémek tizedét sem éri el. Íze ugyan nem a legkellemesebb, és szemcsemérete is túl nagy a boltok polcain fellelhető élelmiszeripari célú szódabikarbónának, de elég sok cikk foglalkozik azzal, hogyan használjuk fogkrém készítésére házilag, vagy csak tisztán, por formájában fogmosáshoz.

Felületaktív anyagok, detergensek
Ezek az anyagok biztosítják a fogkrém (és egy sor más higiénés termék, mint pl. szappanok, habfürdők, samponok, tusfürdők) habzását. Leggyakrabban nátrium-lauril-szulfát  (SLS) található a fogkrémekben, ami sokak szerint veszélyes a száj nyálkahártyájára, és felelőssé tehető az egyre gyakoribb szájszárazságért.

Antibiotikumok
A fogkrémekben leggyakrabban megtalálható baktériumölő szer a triclosan (trikloro-fenoxi-fenol). Vizsgálatok alapján kis mértékben hatékony a parodontózis, a fogínysorvadás kezelésében. Hatásmechanizmusa azon alapszik, hogy egy, az emberben nem található, zsírsavszintézissel kapcsolatos enzimet blokkol. Bomlása során egy dioxin képződik, mely nem nagyon toxikus, de a triklosan és bomlástermékei nagy mennyiségben halmozódnak fel a vizek planktonikus élőlényeiben.

Egyéb összeevők
A krémes állag kialakításáért alginátokat, xantángumit, karragént  tesznek a fogkrémekbe. Hogy ne száradjanak ki, megkössék a vizet, nedvesítőszereket, vizet, szorbitolt, glicerint adagolnak hozzájuk. Mindezek az anyagok nem, vagy mérsékelten veszélyesek az egészségre. Kevésbé mondható el ez a fogkrémekbe adagolt tartósítószerekről, mint például a nátrium-benzoát. A fogkrémekben találhatók még mesterséges ízesítők, és színezékek is. Az édes ízért leggyakrabban a szacharin a felelős, míg a leggyakoribb fehér színezőanyag a fehér festékekben is megtalálható titán-dioxid.

A megfelelő fogkrém kiválasztása tehát nem egyszerű feladat. Mindenkinek egyénre szabottan kell fogkrémet választani. Sajnos a legtöbb ember életmódja nem teszi lehetővé a megfelelő szájhigiéné fenntartását teljesen természetes fogkrémek - mint például szódabikarbóna - használata mellett, vagy főként a fogkrémek teljes mellőzésével. Mivel nem mindenkinek ugyanarra a fogkrémre van szüksége, legjobb megoldás, ha kikérjük fogorvosunk, vagy dentálhigénikusunk véleményét, és az általuk javasolt fogkrémek közül választunk szín, íz stb alapján. A fogkrémekre írt hangzatos feliratok segíthetnek ugyan az eligazodásban ( fehérítő - whitening, fogkőképződést gátló – antitartar, fognyaki érzékenységet csökkentő –  sensitive, stb.) de nem helyettesítik a dentálhigiénés tanácsadást. Akit részletesebben érdekel egy-egy fogkrém vélt, vagy valós egészségkárosító hatása, érdekes adatokat talál az amerikai www.goodguide.com honlapon.