Sugárterhelés - ökofogászat - a zöld fogászat
Főmenü:
Sugárterhelés
Fogászati röntgenberendezések sugárterhelése
Veszélyes-e a fogászati röntgen-, CT-felvétel ?
Környezetünkben a technika rohamos fejlődésével párhuzamosan egyre magasabb a különféle sugárzások szintje. Sugároznak a mobiltelefonok, a WIFI, a telefonszolgáltatók adótornyai, a vezeték nélküli telefonok, a TV és rádióadók, de még a villanyvezetékek is. „Természetes” környezetünkből is egyre több sugárzás ér bennünket, például az ózonpajzs gyengülésével jelentősen megemelkedett az UV sugárzás. Ezek a sugárzások szinte minden esetben károsan hatnak a szervezetünkre, még akkor is, ha ezt üzleti érdekből megpróbálják bagatellizálni. Természetesen szervezetünk valamilyen mértékben képes tolerálni, csökkenteni a sugárzások káros hatásait, de ez csak olyan mértékű, amilyen az evolúció során a háttérsugárzások kivédésére kifejlődött.
A sugárzások természetüknél fogva lehetnek elektromágneses (pl. fény, rádióhullámok, röntgensugárzás) vagy részecskesugárzások (pl. alfa, béta). A nagy energiájú elektromágneses sugárzás, - mint például a röntgensugárzás és a részecskesugárzások - képesek ionizálni az eltalált atomot, molekulát, ezért ezeket ionizáló sugárzásoknak nevezzük. Mivel a sugárzások hatása energiájuk, rezgésszámuk függvényében rendkívül sokféle lehet, most nem megyünk bele a részletekbe, de példaként megemlítem, hogy a mikrohullámú sütő, a WIFI és a mobiltelefon hasonló frekvencián működik, és pörgeti meg a vízmolekulákat, legyen az egy lefagyasztott csirkecombban, vagy az agyunkban., Az ionizáló sugárzások, mint például a röntgen, vagy a keményebb UV a DNS molekulát is képes ionizálni, és ezzel mutációt, rákot okozni.
Elméletileg tehát nincs biztonságos sugárzási szint, a sugárzás erősségének mértéke arányos a veszély mértékével.
Az ionizáló sugárzások esetén, (mint a röntgensugárzás) különösen igaz a káros hatás dózisfüggése. Képzeljük el, hogy söréttel vaktában lövöldözünk egy erdőben. Mi a valószínűsége, hogy lelövünk egy madarat (eltalálunk egy DNS molekulát)? Nyilván nem ugyanaz, ha légpuskával, sörétes puskával vagy kartácságyúval próbálkozunk. És bár egy eltalált madár is felgyógyulhat (a DNS hiba is kijavítódhat), a találati valószínűség döntő tényező.
Egy sejt meghibásodása, daganatos elfajulása a gyógyulási esélyeken túl, elsősorban azon múlik, mennyire aktív a sejt, mennyire használja DNS készletét. Nyilván a már nem osztódó, állandósult sejtek (pl. csontsejtek, felhám sejtek) kevésbé sebezhetők, mint az aktív, osztódó (pl. here sejtjei), vagy DNS állományukat folyamatosan használó sejtek (pl. mirigyek).
Nézzük meg tehát mekkora sugárdózis ér bennünket. Most csak a röntgensugárzással foglalkozunk. Ehhez először tisztázzuk a különböző mértékegységek jelentését, amiben a sugárdózist megadják.
Sugárdózisok
1 Gray (Gy) = 1 Sievert ( Sv) = 100 rad = 100 rem
Abszorbeált dózis = Gy = 1 Joule/ kg , vagyis 1 kg tömeg általelnyelt energia
Ekvivalens dózis (Sv)= Abszorbeált dózis x korrekciós faktor (röntgennél 1 de pl. alfa sugárzásnál 20, vagyis az 20-szor veszélyesebb)
Effektív dózis (Sv) = Ekvivalens dózis x szövet érzékenységi faktor (Mivel már tudjuk, hogy a különböző szövetek nem egyformán érzékenyek, szövet érzékenységi faktorokat dolgoztak ki a különböző szövetekre úgy, hogy azok összege 1 legyen, vagyis az egész emberre összesen 1)
1 röntgen (R) sugárzás elnyelődése = 1 rad [radiation-absorbed dose], mely hatása 1 rem [roentgen-equivalent (in) man]
Tehát 1 Gray sugárzás hatása egész más, ha az egész embert éri, minden kilója 1 Joule energiát nyel el, mintha csak a heréket, vagy a kevéssé érzékeny agyat éri a sugárzás.
A fogászati röntgenfelvételek esetében a legérzékenyebb szövetek a pajzsmirigy és a nyálmirigyek. Egy bitewing típusú, vagyis csak az oldalsó fogakat leképező felvétel effektív sugárdózisa, - mivel ilyenkor a pajzsmirigyet nem éri röntgensugárzás, - csak mintegy tizede a panoráma röntgenfelvételnek.
A technika fejlődésével persze nemcsak nő, de bizonyos esetekben csökken is a szervezetünket érő sugárzás. A modern digitális röntgenberendezések a hagyományos típusokhoz képest sokkal kisebb sugárdózissal képesek azoknál jobb minőségű képek előállítására.
Mivel környezetünk eleve nagy háttérsugárzással terheli szervezetünket (melyhez viszonylag jól alkalmazkodtunk), érdemes a különböző orvosi röntgenberendezések sugárdózisát összevetni a természetes háttérsugárzással.
A háttérsugárzás 2-3 mSv/év, = 5-8 µSv/nap. A különböző földrészeken az eltérés akár tízszeres is lehet. Ennek a háttérsugárzásnak egy része kozmikus sugárzás, más része a földből, a táplálékainkból származik. Az Egyesült Államokban ennek a sugárzásnak a többszöröse mérhető, míg Japánban (Fukushimát nem számítva) a háttérsugárzás jóval kisebb. Ugyanígy jelentősen nő a háttérsugárzás a magasan fekvő területeken is. Nézzünk néhány összevetésre alkalmas effektív sugárdózist.
Mellkas CT 5 mSv (5.000 µSv)
Mellkas röntgen 100 µSv
Fogászati CBCT 30-100µSv
Panoráma röntgenfelvétel 15 – 35 µSv
Intraorális röntgen 5 µSv
Repülőút 3 µSv/ óra
Vérből kimutatható sugárkárosodás
100 mSv (100.000 µSv)
Sugárbetegség kialakulása
1.000 mSv (1.000.000 µSv)
LD 50 ( az emberek 50%-a egy hónapon belül meghal)
5.000 mSv ( 5.000.000 µSv)
A modern fogászati CT berendezések a hagyományos CT berendezésekhez képest töredék sugárdózissal működnek, köszönhetően az egyre jobb érzékelőknek, és az un. Cone Beam CT (CBCT) elvnek. A legújabb berendezések, mint pl. a Vatech Pax-i 3D Green, igen páciens- és környezetbarát készülékek. Ez a berendezés egy teljes fogászati CT felvételt 5,9 másodperc alatt készít el, és az effektív sugárdózis 30 µSv, ami 5 napi háttérsugárzásnak megfelelő érték, vagyis kisebb, mint egy hagyományos panoráma röntgenfelvétel.
Konklúzió
Nem kell félni a modern CBCT felvételektõl, ezek veszélyessége elhanyagolható, különösen az általuk biztosított diagnosztikai elõnyökhöz képest. Mivel azonban minden ionizációs sugárzás jelent valamekkora kockázatot, érdemes számolni, számon tartani a minket ért sugárdózist. A modern röntgenberendezések a képpel együtt elmentik a sugárdózis értékét is, bár ezt mGy -ben, abszorbeált dózisként tartják számon, ami egy fogászati felvétel esetén kb. 100 szorosa az effektív sugárdózisnak.